Úton vagyok a messzeségbe
Csak a szél az, ki kísérget
Keresem a teljességet
Amit mindenki dicsérget
Egyedül kell megjárnom
Én utam, én keresztem
Csak a bőröndöm barátom
Lelkem szabadon eresztem
Porzik az út mögöttem
Tovamegyek, tovalépek
Sirály száll el fölöttem
A csillogóra odanézek
Egy új lehetőséget látok
A pillanatot megragadom
Félek, csak egy új átok
Ami növeszt a falakon
Elidőznék itt egy darabig
De menni kell tovább
Legkésőbb holnapig
Megőrzöm emléknyomát
Hiába köt ide már érzés
Tovaszállak, tovamegyek
De egy dolog nem kérdés
Egyszer én is odaveszek
Eljutok addig, ahol kezdtem
Utamat újra körbejárom
Érzem ez lesz vesztem
S én csak csöndbe várom…
5 hozzászólás
Előre bocsátom, hogy szerintem minden vélemény szubjektív, nem küszöbölhető ki az egyén ízlésvilága. Az enyém ez:
Engem zavar a minden mondatot nagybetűvel kezdés, mivel azok gyakran nem külön mondatok. Zavar a központozás hiánya is és nem hagynék ki névelőket, mutatószavakat, nemcsak azért, mert érthetőbb, hanem azért sem, mert szerintem úgy szebb is. Pl:
Egyedül kell végigjárnom,
ez az én utam, az én keresztem,
csak a bőröndöm a barátom,
lelkemet szabadon eresztem.
Bocsánat, hogy egy kicsit át is fogalmaztam.
Köszönöm a véleményed.
A nagybetűért elnézést, mert a Word minden sor kezdőbetűjét kijavítja. 😀
Lehet szerinted érthetőbb névelőkkel, viszont szerintem sokkal lágyabb és dallamosabb anélkül, és egy versben szerintem ez is fontos szempont.
Anikó, de ugye nem a word írja a verset…..
/Csak ironizáltam./
A vers a tied. Természetesen, pont úgy írod meg ahogy jónak látod, csak mivel véleményt kértél, én adtam.
Tényleg nagyon köszönöm a véleményed, kedves Szusi!
Magamba néztem, átgondoltam, de azt hiszem nem változtatnék rajta.
(Talán oda kéne írni a bemutatkozásomba, hogy pozitív kritikákat is szívesen fogadok… :-))
Többszöri átolvasás után azt kell mondanom, egészen jó vers.
Bár először nagy volt bennem a hiányérzet, nem értettem, mit akarsz e verssel kifejezni.
Talán egy kicsit több elmélyedéssel, időráfordítással még jobban rátapinthattál volna a lényegesre, vannak részek, ahol kissé felületesnek érzem a mondandót.
Az elején a "kísérget-dicsrget" rímpár nagyon nem tetszik, teljesen fölösleges a "get", bár ez ízlés kérdése, nyilván sok helyen lehetne javítani, finomítani rajta.
A nagybetűs sorkezdéssel nincs bajom, viszont nem ártana az írásjelek használatán elgondolkozni.
Talán mégiscsak érdemes lenne vesszőket és pontokat rakni a sorok végére, elvégre egy összefüggő versről van szó, nem önálló sorokról és gondolatokról. Így kissé szakadozottnak tűnik az egész.
De ezt rád bízom.
Üdv.:Tamás