Üveghatás

Kerek durrancsok közt himbálózó fejjel,
szédülten forog cerkámon a megdőlt glória,
és nyálkás ujjakkal új nótákat vezényel az áramkör felé.
A tollak lassan eltáncolnak a rideg aszfalt felett,
mert el akartam veszíteni hovatartozásom,
beledobva a jobb evezőt a kéjes habokba,
és újra és újra szédülten csapódtam a gilisztás földnek,
és mindig hagytam, hogy felfaljanak.
Ezért vagyok más… és leszek:
becézett gyermek repedések nélkül,
amíg az eszkimó meg nem érkezik.