vacak

élemedett korú
mégsem tanult semmit
hogy a tudáshoz nem elég a hit
mint ahogy a vershez sem elegek a szavak
kerepel papíron a ló vele szalad
lábát áztatja közben azon töpreng
miről írhat a nagy költő ott fent
aztán mást gondol kiötöl egy rímet
bamba gondolat viszi a prímet
mondanivaló de jó is lenne
– gondolja – legalább hetente
hetente egy vers nem nagy kvóta
ha az a vers nem egy húron szólna
sírás-rívás szánja bánja
mindegy sok ember lesajnálja
hahotára fakad végül
a vén arca szinte szépül
leírta azt amire gondolt s kacag kacag
bár ez a verse is csak vacak