Vadász vagy
Célba vettél
Koncentrikus körökben közeledsz felém
Szűkre szabod köztünk az izzó teret
Fegyvered végére zsákmánynak kitűztél
Mintha én akarnám hogy megszerezzenek
Hogy bájoló szavadnak legyek martaléka
Bűvölne egyre magadhoz igéző szemed
Mintha én lennék az égbe felvezető létra
Magaslatokba hordoz ha kezed ráteszed
Prédád vagyok s te űzöl át ezer határon
Karodba fogni végre merészen harcba mész
Álmaim mélyén is magasztos alakod látom
Mintha elhinném hogy csak veled leszek egész
Zsákmány lettél pedig hitted hogy vadász vagy
Míg hajszoltál én is epedni kezdtem érted
Vajon kivárod míg e lobogás alábbhagy
Vagy addig hajtasz míg hevült célodat eléred?
Körözöl körülöttem
Vadász vagy
Célba vettelek
13 hozzászólás
Érdekes vers, kedves Miléna!
Tetszett!
Ahogy olvastam, egy gyönyörű szarvast láttam magam előtt. S Szent Hubertus legendáját is eszembe juttatta…
Köszönöm…
Szeretettel: gleam
Köszönöm hogy olvastad, gleam! Szeretettel Miléna
Kedves Miléna!
Csodaszép!
Elismerésem:sailor
Szép estét!
Örülök hogy nálam jártál Sailor! Üdvözlettel Miléna
Szia Miléna!
Köszönöm szépen körödet. Tökéletes, letisztult, szóval remek.
Szeretettel: Szabolcs
Köszi szépen, Szabolcs!
Üdv Miléna
Asszem, inkább tudom! Bravúros dolog megírni, átérezni a két "szereplő" gondolatvilágát, érzéseit.
Ahogy elérik egymást – remélem!
túlparti
Köszönöm hogy olvastad túlparti!
Üdv Miléna
Az a különlegesen klassz, hogy nem tudni ki a vadász, és ki az üldöző – meg, szerepet cserélnek!
Köszi még egyszer, túlparti!
Üdv Miléna
megint itt!
´Zsákmány lettél pedig hitted hogy vadász vagy´
nagyon,nagyon jó!!!!!
Üd:sailor
Köszi hogy újra benéztél Sailor!
Miléna
…mert mindnyájan vadászok, és prédák is vagyunk!
Remek!!!
Elismeréssel: pusztai