Tündér tánca dalban ringat,
megidézve szférák nászát,
dob 'mint dobban, húr 'mint pendül,
ős szerelmek zsibongását.
Túlvilági pehely-csókkal,
vágyam köré vágyakat fonsz,
lelkem zugát megágyazod,
lágy dallamon magadba vonsz.
Őrült izzás, eszelős csók,
olvadunk a szerelem-juss jogán,
az ezüst ködből csak ez maradjon!
Katarzis nyugalma, a sikolyok után.
6 hozzászólás
Szép erotikus töltésű vers, tetszett.
Üdv.: Zagyvapart.
Kedves Zagyvapart!
Köszönöm a látogatásodat.
Üdv.:Károly
Szerintem"elkaptad a megfelelő fonalat".Grt.Z
Zarzwieczky! Kösz. a látogatásodat, örülök az elismerésednek.
Üdv.:Károly
Kedves Károly!
Húúúú! Ez olyan, de olyan…na tudod mire gondolok!:))))
Egyszóval, forr, lángol, izzik!
Így kell ezt!!!
Örülök, hogy ráleltem erre a versedre!!!:)))))
Szeretettel: Lyza
Kedves Lyza!
Ez csak úgy jött….. mint a vulkán, mikor kitör.Örülök, hogy olvastad, Te, a szerelem költője.
Üdvözöllek.
Károly