Nem vágyom semmi másra csak egy megértő társra,
Egy hatalmas csodára,egy villanásra.
Azokra a percekre mikor boldog vagyok,
Gyönyörű,tökéletes pillanatok.
Fogd meg a kezem és üljünk egy felhőre,
Sose nézzünk hátra, csakis előre!
Éljünk úgy minden pillanatot,
Ahogy kaptuk, ahogy megadatott.
És életünk végén kéz a kézbe,
Sétáljunk együtt a csodás fénybe!
7 hozzászólás
Szia!
Szívből jövő vágyakozást öntöttél szép versbe, kívánom, hogy valóra váljon.
Üdv.: Rozália
Rozáli köszi szépen!Reménykedünk benne!Mert ahogy a mondás is tartja a lepényhal elöször a reményhal meg utoljára!:-D
Szia Nagyon szép,szerintem minden ember erre vágyik és pont így ahogy leírtad,remélem valóra válik a vágyad!
Szia!
Köszi szépen!Próbálom az érzéseim és egyéb dolgaim papirra vetni!
Kedves Stevee gyönyörű vágyak, kívánom, hogy úgy legyen. Gratulálok. 🙂
Kedves TnéGyörgyi!
Köszönöm szépen!Én is nagyon szeretném!De ez sajnos nem csak rajtam múlik!
Stevee, tetszett a versed, gratulálok, a remény mindig élteti a vágyakat, s kívánom teljesüljenek is:)