Édes mozdulattól megfeszül a tested,
egy kacér simítástól akaratod veszted
végig a bokádtól, illatos nyakadig
kutatlak önzőn, tépdesem vágyaid.
Lopva röpke csókot, ajkadnak éj-íze
korbácsolja lelkem szikrázó egekbe,
állad dacos íve tűz-kerítést épít,
csendből törő sóhaj egyre csak részegít.
Mágnesként húz a mély sötét sziluettje
húrként ajzott lényed gyönyöröm szigete,
omlanak a falak, mit álszemérem készít
elmerülnék Benned, dübörgi a vad szív.
Oltárod előtt porban fetreng énem,
rabod lettem immár, sorsomat nem félem,
létem cseppnyi mámor, hol borzongás izzít
lazíts láncaimon, ha a kín már túl feszít.
16 hozzászólás
Kicsit túlírt, de egyébként professzionális.
Gratulálok: Noémi
Szia Noémi!
Lehet igazad van, rövidebben talán többet mondana! :)) Nekem is megfordult a fejemben, már a fogantatás pillanatában is.. 🙂
Köszönöm a véleményed!
Szép napot: C.
Kedves Cyankalla!
Nekem tetszett.
OLyan, lassú tűz, alig lobog, nem lehet tudni, mikor változik igaz tűzzé.
Finom erotikát érzek benne, nagyon jó.
Üdv: harcsa
Szia!
Örülök, ha bejött.. 🙂 Ez tőlem már romantikus asszem.. 🙂 Igyekeztem! 🙂
Szépeket Neked: C.
Wow:)
És ennyi azt hiszem : nagyon "odatetted" 🙂
Tetszett !!!!
Gratulálok: Zsu
Hmm, köszönet a múzsa csókjáért.. 🙂
Szia: C. 🙂
Ejha! Ez így nem semmi! Már ami a "vágylak"-ot illeti!
Nekem tetszett őszinte nyilt!
szeretettel-panka
Szia Panka!
Nem szeretek mellé beszélni.., minek? 🙂 Teljesen természetes érzések, még, ha nem is mondjuk ki.. Megpróbáltam..:)
Örülök, ha tetszett! 🙂
Szenvedélyeeees, ami valakinek sok lehet már, de valakinek éppen ezért tetszik. Nekem tetszett, úgyhogy gratula!
Köszi Norton!
Szerintem mind szenvedélyből (is) élünk. Ugye, hogy nem nem tilos nekünk sem? :)))
Üdv Néked: C.
Van versben erő, van a versben aroma. Így is kell. 🙂
Selanne
Köszönöm Selanne! 🙂
Kedves Cyankall!
Nagyon szépen kifejezted!
…azt,amit éreztél!
Szeretettel:sailor
Kedves Sailor!
Örülök, ha így látod.
Köszönöm a véleményed!
Szeretettel: C.
Nagyon szép vers, kedves C., bár néhány helyen törik a ritmus. Mondjuk a második sorban az "egy" szócskát ha elhagyod, máris helyrebillen:
"Édes mozdulattól megfeszül a tested,
kacér simítástól akaratod veszted"
"omlanak falak, mit álszemérem készít
elmerülnék Benned, dübörgi a vad szív." – itt csak az a betűt hagytam el, nincs is rá szükség, s máris helyreáll a ritmus.
"létem cseppnyi mámor, hol borzongás izzít
lazíts láncaimon, ha a kín túlfeszít." – itt a "már" szó bizonyult feleslegesnek.
Bocsáss meg, hogy belekontárkodtam. Egyébként, roppan ígéretes…
Ölelésem!
Ida
Kedves Ida!
Biztos így van, sose "tanultam" írni.. 🙂
Köszönöm a véleményed, és segítséget, mindenképp jól jön ilyen szempontból.
Ezt a verset amúgy is terveztem kicsit átírni, szavak, egyebek tekintetében, hogy jobban a magaménak érezzem. Erre is igyekszem jobban figyelmet fordítani majd!
Jó éjt, szeretettel: C.