Vágyom végre a gyengédséget
Hozz álmomból egy pici képet
Hogy láthassam, ahogyan a testem
Hullámzik egy víg szerelemben.
Vágyom végre a békés csendet
Mozdulatlanul, ott, melletted.
Feküdni szótlan, pihegni halkan
Míg karod ölel, de kínzó lassan.
Vágyom végre a szemeid fényét
Úszni e fényben, s látni a mélyét.
Ott rejtőzik a valódi Éned
Látni szeretném, s szeretni Téged.
Téged, aki csupán képzeletemben
Táncol, s nevet, de önfeledetten.
Ó, Univerzum! Segíts meg engem
Élni ezentúl hű szerelemben.
/2017.09.30./
2 hozzászólás
Kedves Mónika!
Tetszett nagyon!
Egyéni,ihletes sorok!
“Vágyom végre a szemeid fényét
Úszni e fényben, s látni a mélyét.”
Csoda jó!
Gratulálok!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Kedves Mónika!
Talán a legtöbb ember ilyesmire vágyik, amit ilyen szépen megfogalmaztál.
Tetszéssel olvastam alkotásod.
Szeretettel: Rita