Válaszra várva…

Milyen egy tiszta szerelem,
Kérve kérlek, mondd meg nekem!
A szívem, miért így lobbant lángra,
Mint lettél most, szívemnek vágya?

Hogy-hogy így megszerettelek,
Pedig még, Veled sem lehetek.
Tudva, ezt én nem akartam!
Sivárnak miért nem maradtam!

Veled, úgy is boldog vagyok,
Ha látom, szemed hogyan ragyog.
Én kevéssel is beérem,
A többet… titkon remélem.

Ifjú hév, lobog a szívemben,
Mint régen, úgy húszévesen!
Ébren is Rólad álmodom,
Reszket a lelkem, Hozzád vágyom!

Bennem ég, dobol egy dallam,
Most újra dalra fakad az ajkam:
Hozzád szól! Érted epedve,
Szerelmedért esedezve…

És ez a Tangó, egy vallomás,
Szívemből minden dobbanás,
Egy forró szerelmes üzenet,
Tán meghódítja a Szívedet.

A Szíved, ha válaszolna,
Karod, hogyha átkarolna,
Ha kezed, kezembe foghatnám!
Neked az életem adnám!

Szépen kérlek, mondd meg nekem,
Milyen legyen az életem?
Tehetem-e Veled, hogy szeretlek!?!
Mondd meg! Óh, mondd meg!
Mit tegyek…?