Kérlek, ne ragaszkodj hozzám, még az emlékedet is vidd el!
– így kérleltelek téged azon a délutánon,
hogy nem sikerült megszabadulnom tőled, nagyon sajnálom.
Miért kell még kellemetlen perceket okoznod nekem?
Miért nem tudsz elhagyni csendben, miért vagy ily kegyetlen velem?
Most újból megpróbállak ellökni magamtól… (Nagyon fáj!)
– így búcsúztam a szájsebészeten bal felső hetes fogamtól.
12 hozzászólás
jajjjjjjjjj ez nagyon jó!!!!! Egész végig azt hittem vmi szerelmes vers! Nagyon jó a csattanó a végén!!! :))))))
Köszönöm az értékelésedet, örülök, hogy tetszett.
Üdv.: Mariann
Mariann!
Ez fenomenálisra sikerült!
Remélem nem valódi élmény alapján?!
Gratula!
Tényleg jó lett? Ráadásul ennyire? 🙂
Köszönöm az értékelést.
Sajnos személyes "tapasztalat" ihlette. Ráadásul előre megírt vers. 🙂
Szerdán történt egy kis "baleset" a fogorvosnál, aznap este írtam (már tudtam, hogy ma megyek a szájsebészetre).
Szia!
Szerintem is jó lett, én is végig azt gondoltam, hogy szavaid egy férfihoz szólnak.
Kedves Rozália!
Köszönöm, hogy elolvastad. Örülök, hogy sikerült a "megtévesztés". 🙂
Üdv.: Mariann
Szia!
Ez nagyon jóóó!:-D Bedöltem!Gondoltam valami szép szerelmes vers és puff!:-D
Tetszik
Üdv Stevee
már épp elszorult a szívem, mert felidézett bennem egy régmúlt dolgot… és ott az a fránya fog:-))))))))))))))) klassz!
Hát te leányzó jól átvertél hallod:D:D Ez nagyon komoly lett, nagyon tetszik:) Gratulálok csak így tovább!!!
Köszönöm Nektek, hogy elolvastátok a versemet, és nagyon örülök, hogy sikerült az "átverés". 🙂
Annak pedig még jobban, hogy tetszett is. 🙂
Egy olvasás 300 Ft (=vizitdíj). De megéri! Üdv.: Á.E.
Köszönöm, hogy "áldoztál" rám! 🙂
Üdv.: Mariann