Minden éjjel rólad álmodom,
Mintha arcod lenne párnámon.
Egy pillanatig nézünk egymás szemébe,
S tudod, hogy mi lakozik a szívemben.
Majd fölém hajolsz, megérinted arcom,
Úgy, ahogy már régóta óhajtom
Oly gyöngéden, akár egy lágy fuvallat
S tudom, hogy eljött e szent pillanat.
Látok tündéri arcodon valamit,
Valamit, amely szívet melengető
Egy ártatlan, s mégis mindent eláruló mosolyt
Mely oly édes, s rabul ejtő.
Majd lassan, finoman, érzékien…
Szerelmes ajkad ajkamhoz simul
Ekkor hirtelen álmom megvalósul
A szenvedély hatalmában szüntelen.
Lelkem szárnyal a boldogságtól
Szíved tengerében úszva a mámortól
Illatos a levegő a rózsáktól,
Kivirul a szívem a gondolattól.
Tiszta lelked szépsége megérint
Örök szerelemre int!
Vágyaink egybeforrtak,
S tovább egy szálon futnak.
Ha lefekszem, s lehunyom szemem
Érted sír a lelkem, mert nem vagy itt velem
Álmomból felébredve csak téged kereslek
S a füledbe suttogom: Igazán szeretlek!
2 hozzászólás
Szép vallomásod kívánom,
Valósággá válljon!
Köszönet az értékelésért.
Megjegyzés: A fenti vers feltöltésekor tévedésből az én oldalamra került. Tehát a vers szerzője nem én vagyok, hanem Gazsi Zsanett 17 éves líceumi tanuló. Sok sikert kívánok neki a saját oldalán. Véleményem szerint sok érzékenység és tehetség sugárzik ki a "Valóság vagy álom" című verséből.