Többhetes vámpírdal
Többhetes már a szőr a pofámon,
Nyúzom, éles a penge,
Ahogy húzom rajt, beretválom.
Látom, sarjad a vér, petyhüdt arcbőrön…
Csak hull, potyog szánalmas szőröm,
Látod? Annyira élvezem, sercegek,
Ahogy sikítnak a hajszálerek,
(Édesem, Szívem!)
Élvezem, néha beleremegek.
Na jó, csak semmi-semmi gáz,
Mindez csak álom, jól tudod,
A fura dolgokat én csak úgyis kitalálom.
Kérlek, ne ijedj meg nagyon tőlem,
Hozhatsz esernyőt, netán óvszert is
A randira, mindegy felőlem.
Ha egyszer netán még felébredek.
Nehogy eleged legyen belőlem!
Ígérem, leszek még fiatal neked, veled,
Tudod, eszementen jó lesz majd akkor velem Neked!
2 hozzászólás
“A fura dolgokat én csak úgyis kitalálom.
Kérlek, ne ijedj meg nagyon tőlem,”
Szeretettel: Rita
Szia! Tőlem senkinek se kell már megijedni!
Szeretettel: túlparti