Van egy dal, ami rólunk szól.
Van egy dal, amiben a zongora nekünk bókol.
Van egy dal, amiben az idő megáll.
Van egy dal, amiben örökké szeretjük egymást.
Van egy dal, amiben egy a sorsunk.
Van egy dal, amiben végzetünk elkerülni nem tudjuk.
A dal, ami rólunk szól.
A dal, amiben a zongora nekünk bókol.
A dal, amiben az idő megáll.
A dal, amiben örökké szeretjük egymást.
A dal, amiben egy a sorsunk.
A dal, amiben végzetünk elkerülni nem tudjuk.
Van egy dal, csak egy dal, egy dal…
Ami rólunk szól, ahol a zongora nekünk bókol.
Van egy dal, csak egy dal, egy dal…
Amiben az idő megáll, ahol örökké szeretjük egymást.
Van egy dal, csak egy dal, egy dal…
Amiben egy a sorsunk, és végzetünk elkerülni nem tudjuk.
6 hozzászólás
Szia!
Nagyon jó gondolatok ezek, engem is lelkesedéssel töltenek el.
Biztos vagyok benne, hogy tényleg hallhatjuk ezt a dalt, csak fülek és jó érzék kell hozzá.
Na és persze szeretet.
Jó a vers, de talán az ismétléseket néha fel kéne oldani, bár tudom, ez itt stíluseszköz.
Örömmel olvastam.
Üdv.:Tamás
Szia!
Próbáltam kreatív lenni, vagyis igyekeztem annak tűnni. Örülök, hogy elnyerte a tetszésedet a sok ismétlés ellenére. 🙂
üdv: Eddie
Kedves Eddi!
Azt hiszem, ha egy jó zenész dallá formálja, biztos, sikere lesz.
Így versnek furcsa a sok ismétlés, de más megzenésítve.
Szívesen meghallgatnám, ha elkészül.
Szeretettel Kata
Kedves Kata!
Olvastam olyan verset, hogy már elegem volt benne a sok ismétlésből és lapoztam is egyet a könyvben. 😀
Valóban más egy dalszöveg, mint egy vers. Nem tudom, hogy valaha fogjátok-e hallani ezt a dalt, de majd lehet.
üdv: Eddie
A tartalmat nézem! Ami nekünk kettőnknek szól, az amiénk!Visszavonhattlanul!Cáflj, ha nem így van!:-))
Nekem is van,és tudom az a kettőnkké akivel gondolom:-))
Szeretettel.Selanne
Nem cáfolok rá, mert úgy van, ahogy leírtad:)) Bár így utólag, ha elolvasom már nem is tetszik annyira :)))
üdv: Eddie