Megálmodtam előre,
hogy ez lesz.
Te nevettél, csókoltál
újra és újra.
Simogattad fejem és
ringattál a hamis hitben.
Miért nevettél?
Megálmodtam.
Az igazságot,
mit te akkor már sejthettél.
Benne volt a lehetőségeid
között.
Nekem is, hogy mit hiszek.
Az álmomat
vagy téged.
Utóbbit választottam.
Pedig az álmaink nem
hagynak el.
Van mi nem hazudik
By flora
2 hozzászólás
Az álmok sosem hagynak el, esetleg az idő korlátozza kibontakozásuk lehetőségét.
Remélem jó választottál, s választottad is tesz, hogy álmaid megvalosuljanak.
Ügyes, kicsit számomra szomorú és keserűség érzetet kellt, de ez nem baj.
Jó vers! Sok sikert álmaid megvalósításához
Üdv:Metal Koala
Kedves Flóra!
A végéből arra következtetek, hogy úgy érzed, nem jól választottál… Ám olykor az álmok valóra válnak:)
Üdv: Borostyán