]Légy ma irgalom, nem csak félelem,
ha felitta az álom mind a könnyeket.
Imádkozni ha támad kedve
a rémületnek, mint utolsó menedék
zokog tompán, szaporán az ima.
Nem találom Istenem sehol,
a megváltó szót hozó pásztort.
Átok ül a hosszúra nyúlt litániák,
földi bálványok kopott trónusán.
Bénák és vakok vagyunk mi emberek,
a véletlen kapott percekkel
nem tudunk semmit sem kezdeni.
Várakozás ideje
By oroszlán
18 hozzászólás
Szia Ica, hű de mélyen depi! De tökre jól tálalva!!! Az utsó sor a döbbenet erejével jön: "a véletlen kapott percekkel nem tudunk semmit sem kezdeni". Persze, hogy nem! Nem tudhat, aki "lelkizik" DE: élni kell az életet, nem rágódni rajta, mondja valaki a költőnek, – ő már csak tudja! 🙂 Szeretettel üdvözöllek: én
Kedves Laci!
Karácsony közeledtével, sok minden eszünkbe jut.
Vajon az ima segít rajtunk?
Akit elvesztettünk, senki nem hozza vissza.
Üdvözöllek szeretettel: ica
Bármilyen furcsa az a gondolat kedves Ica, hogy lassan ott tartunk, ahogyan megfogalmaztad: "a véletlen kapott percekkel nem tudunk semmit sem kezdeni". Igaz szók, azonban hogy miért van ez, azt ki tudná nekünk megmondani? Jól összefoglaltad a mai helyzetet a versedben.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Köszönöm a soraidat, bizony nehéz a válasz.
Örülök, hogy olvastál, szeretettel: Ica
Kedves Ica!
Ahogy én töltöttem meg soraidat tartalommal, benne van a világ. Olyan amilyen.Bizony jobban kellene sáfárkodnunk az idővel, nekünk embereknek.
Szeretettel olvastam: Ági
Kedves Ági!
Nem igazán semmit, csak igen keveset teszünk magunkért és másokért, sajnos.
Örülök, hogy itt voltál. szeretettel láttalak: Ica
Kedves oroszlán!
Nagyon mély!
Különösen egyezek az utolsó
két sorral!
Szeretettel:sailor
Kedves Sailor!
Köszönöm, hogy olvastál és egyetértő tetszésedet.
Szeretettel: Ica
Ó, ez meghatóan szép, gratulálok
Kedves Miki!
Köszönöm szépen a megtisztelő gratulációdat.
Üdvözlettel: Ica
Igen, vannak ilyen lázadó korszakaink, drága Ica, ami érthető és talán kellenek is…
Aztán a végére ott a belenyugvás, talán kis önmarcangolás… Mindenesetre ez a versed is egy kis remekmű. Nekem nagyon tetszik.
Szeretettel
Ida
Köszönöm, hogy itt voltál drága Ida.
Szerintem csak végső elkeseredésünkben imádkozunk.
Szeretettel ölellek: Ica
Kedves Ica!
Háromszor is elolvastam egymásután a versedet, elsőre annyira szíven ütött, hogy cserben hagytak a gondolatok…
Szép, szomorú, nagyon fájdalmas, / és egy kicsi dühöt is érzek a versedben/.
Ilyenkor ünnep táján az örömben mindig vegyül egy kis bánat is azokért, akik már nem ünnepelhetnek velünk. De a Te bánatod ebben a versben olyan mély, hogy szinte beleszédül az olvasó.
Judit
Kedves Judit!
Köszönöm, hogy beleláttál a fájdalmamba. Hiába imádkozunk nem jön a segítség. Sajnos ilyenek vagyunk.
Szeretettel üdvözöllek.
Boldog, békés ünnepeket kívánok: Ica
Kedves Ica!
Így valóban nehéz is, hogy nem merjük szívünket kitárni.
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Szabolcs.
Eléggé megnyíltam, de így is nehéz a szívem.
Szeretettel üdvözöllek: Ica
Drága Ica !
Nehéz szavakba öntenem,mit éreztem versed olvasása közben.
Gyönyörű írás…
Szeretettel ölellek: Zsu
Köszönöm drága Zsu!
Áldott, békés ünnepeket kívánok szeretettel: Ica