A város zajában táncolnak a léptek,
hajnali ködbe öltöztek a fák százai.
Ezüstösek voltak, lehulló levelein mázai,
hangulatok keringőre váltanak az égen.
Feketék komorak, fehéren bíborak,
hegedül a szív egy sétányra hullva.
Lámpások sorakoznak fényben elpirulva.
6 hozzászólás
Kedves Alkonyi! Ismét én 🙂 Verses köteten még nem gondolkodtál? Nagy egyedi vagy azt hiszem gyakran foglak olvasni 🙂
Kedves Jari!
Köszönöm szépen a kedves soraidat.
Szeretek írni verseket ezt érezheted írásaimon.
Egyszer talán kiadom az első kötetemet. Az idő eldönti ezt is, mint annyi minden mást az életben.
Üdvözlettel: Alkonyi
Hát, tisztelt Alkonyi, ajánlom verseit olvasásra, sok mindenkinek!
tisztelettel: túlparti
Tisztelt túlparti!
Köszönöm szépen:)
Azért olvasnék már "új" alkotást öntől.
Az ön egyedi stílusával tarkítva.
Tisztelettel: Alkonyi
Szia Alkonyi!
Megint az a különös hangulat…
Nagyon nszép lett!
Ez különösen:
"hangulatok keringőre váltanak az égen"
Gratuláok-sailor
Szép estét!
Szia sailor!
Bizony, "megint az a különös hangulat":)
Remélem még sokáig különös tud a szívemben maradni.
Köszönöm soraid!
Legyen szép ez a nap is!
Üdvözlettel: Alkonyi