Vártam a vihart

Villámokat akartam, szikrákat csapódni,
Eső áztatta lankás mezőn halódni,
De az ég nem engedett,
Haragos tekintetet vetett.

Hiába jött a rengeteg sötét felhő,
Nem kellett a csíkos ernyő,
Nem kellett senki és semmi,
Odafent hagytak szenvedni.

Másokkal, máshol, máshogyan
Talán másképp, más az utam.
Ne várjak csodát, ne várjak mást
Csak csalárd képmutatást!

Nincs vihar, nincs megnyugvás,
Kényszer van, mosoly, áltatás.
Hazug a forró érintés, a szó,
Nem jó, nem jó, nem jó!!!!!