Védőszentem

Sebzett kutya,kit kirugtak a nincstelenek,
mártór dicsőségben feszülő ebek,
sajgó sebeiket nyalják a hősebbek.
Seholsincs barikádokról szór kutyaeledelt lohogóinak,
kik amúgy is kigyót -békát esznek,
dogjaik békét kényszeritenek.
Legnagyobb mester a természet:
e mesteri alkotást is tépik a dögök,
kivül gyavult,belül gennyes idők.
Kinjaik megannyi sebhely,s a volt jöttmentek
most is azok,terjesztve ferőznek vizeket,
köröttük magasló másságok,kicsinylően alacsony szintjeit.
Mardosva hazatértek önsajnáló óltáraikhoz,
fintórral isszák kejhükből,kegyeik méreggel telitett poharát.
Békét,és nem kell szentháború,
szentűl hisznek a napnyugtába.
Megtestesült álmuk vigak, s kinek szomóorú?
Szidalmuk hátborzongatóan,
vágtába tiporja semmibe vett felebarátja kúltuszát.
Felejtsd el testedről letépett
térképhez hasonlóan hitvány rongyodat.
Szived körüli tályát ápold,s ha nem-
ellenségeid kitépik azt,és a letünt történelem
sülyesztőjébe olvadsz.
Még lesznek világforradalmak…
Fogy a nemzet jöttön-mentten
Mindig óvjál "védőszentem,, .