Pillangószárnyat
növeszt a hajnal.
Szétszéled az illat.
Tegnap meghalt
bennem végleg
az Isten, egy angyal,
egy remegő dallam
árnyékként tűnt el
sietősen halkan.
Mindig változunk
vagy feláldozzuk
féltett önmagunk.
Magamtól féltelek
múlandó évek
hideglelése.
Rám talál végre
az örök hajnal,
nem ránt a mélybe
az élet örvénye.
Engem írnak a betűk,
végre a Nap idesüt.
Lelkem is előkerült.
Pillangószárnyat
növeszt egy angyal
addig élek én is
amíg bennem van.
Végre
By oroszlán
8 hozzászólás
Kedves Ica! Nagyon tetszett a vers. Gratulálok!
Üdv: Kati
Köszönöm kedves Kati a gratulációdat.
Szeretettel: Ica
Kedves Ica! Az "angyal" motívum Radnótinál is előjön. Nagy igazság: "addig élek én is amíg bennem van." Szeretettel olvastam: én
Kedves Laci!
Szeretem az angyalokat, ha nem is láthatóak, A könyveim címében is megjelentetem. Úgy gondolom, felszabadítanak, ha csak egy percrer is …lebeghetek…gond nélkül.
Szeretettel üdvözöllek: Ica
Drága Icuka!
Örömmel olvastam a nagyon szép, szépen megírt versedet. Örülök annak, hogy ez most már jóval
hosszabb a szokásos verseidnél.
Kiemelten jó ez a mondatod:
"Rám talál végre
az örök hajnal,
nem ránt a mélybe
az élet örvénye." Ez azt súgta nekem, hogy reményt-keltő.
Szeretettel gratulálok: Kata
Drága Kata!
A remény angyalai soha ne hagyjanak el.
Kívánok neked is szép napokat, minden jót!
Ölellek szeretettel: Ica
Drága Ica!
Mennyi bölcsesség van ebben a versedben. Gyönyörűséges!
Megint próbáltam kiemelni valamit… de nem lehet, ez az első betűtől az utolsóig ott van, ahol lennie kell!
Ölelésem,
Ida
Drága Idám!
Köszönöm a kedves soraidat!
Ölellek szeretettel: Ica