Lelkünk összeért
Te sóhajtottál
Lámpám körívében
Mind benne voltál
Testünk harcolt még
Én elfogadtam
Vágyak gyűrűjében
Veled maradtam
Veled
By Rozán EszterBy Rozán EszterBy Rozán EszterBy Rozán EszterLelkünk összeért
Te sóhajtottál
Lámpám körívében
Mind benne voltál
Testünk harcolt még
Én elfogadtam
Vágyak gyűrűjében
Veled maradtam
6 hozzászólás
Kedves Rozália, és nagyon szépnek tartom alkotásodat, szerintem érzékletesen sikerült szavakba öntened egy hangulatot.
Gratulálok:)
Kedves Adrienn, köszönöm szépen.
Versed két részre tagolódik, csakúgy, mint a szerelem. Az első rész a lélek, a másik a test. Tömören és lényegretörően oldottad meg ezt a verset, mégis mindent kifejez.
Jó volt olvasni.
Gyémánt
Kedves Gyémánt!
Köszönöm véleményedet.
Szia Róz' !
Nagyon szép szóval dolgozol, engem teljesen meg fogott a lámpa kőríve…
A lelkedet csak azok "érthetik", akik közel állnak hozzád és beléd látnak és olvasnak, mint egy kó könyvet a lámpafénynél. Aki nm olvas, az nem ismer 😛 🙂
A másik szép szó, ami megfogott, a vágyak gyűrűje, szintén a 3. sor. A kör alakú dolgok, gyorsan visszajutnak a kezdetükhöz… Én kívánlak téged, te kívánsz engem, én kívánlak téged, te kívánsz engem, én… 🙂 – egy harmadik személy túl sok… bár néha a gyűrű egyik "féltekének" kell egy drága kő a másik félteke mellé… de én amondó vagyok, hogy a sima felületű gyűrű igazán elegáns :).
Köszönöm szépen. Gratulálok.
Köszönöm szépen értő szavaidat, Titusz!
Róz'