Vágyam öledben pihen,
meglesve gyengéd pillanatod
kitárulkozását.
Testedről élvezet gyöngyeit gyűjtve,
ritmusom ritmusodba simul.
Harc és béke verseng,
kéz a kézben,
test a testben.
Elmulasztott percek
párhuzamos világa kísért,
a furcsa nevű nő:
Dé-Zsa-Vű…
Vajon meddig tart e nem bánom perc,
mi után a pillanat buja hulláma
a céltalan magány partjára fut?
3 hozzászólás
örökre
Nagyon tetszett!
:))))))
Ágnes! Köszönöm a figyelmet! Nincs sok versem, a most, itt közzétett versek(?) egy "téma" iránti fellángolás termékei.
lala
Szia!
Tetszett ez az írás is.
Az előző hozzászólásodra reagálva: Csak tessék nyugodtan lobogni, ha a füst ilyen illatos, a láng ennyire perzselő és a lobbanó szikrák ilyen hevesen tűnnek tova a széllel!
Szeretettel: Falevél