Mit ér a nyár, ha nem vagy velem,
mit ér a tó, ha nincs szerelem,
nélküled kiszárad a patak,
tátogva vergődnek a halak,
üres égboltról kacsint a nap,
bánatos kutya csak űrt harap.
De itt vagy velem, és él a rét,
nekünk kínálja a tó vízét,
bőségesen árad a patak,
vígan fickándoznak a halak,
arany sugarával int a nap,
a boldog kiskutya csontot kap.
20 hozzászólás
Kedves Rozália! Két végletről írtál, ha nincs és ha van. Inkább legyen, az sokkal szebb.
Tetszenek a szép képeid, mint mindig. Köszönöm, hogy olvashattam.
Üdv: József
Én köszönöm, kedves József, hogy elolvastad.
Szeretettel: Rozália
Kedves Rozália!
Az utolsó sortól játékos lett az egész vers hangulata, hűen tükrözi derűdet, amelyre minde okod meg is van, ha veled van a kedvesed:)
Üdv: Borostyán
Köszönöm szépen, kedves Borostyán!
Szeretettel: Rozália
Nagyon jól sikerült versike, élnek, lüktetnek a képeid. Tetszenek az ellentétek is, főként azért is, mert a második felének sokkal erőteljesebb a sodrása.
Köszönöm a hozzászólásodat, kedves Arany!
Szeretettel: Rozália
igazán kellemes vers:)
tetszett
Köszönöm, András!
Rozália
Ez kis költemény is virul a természettel együtt 🙂 Örülök, hogy egy ilyen kellemes, derűs verset olvashattam, nagyon jólesett 🙂
Szeretettel: barackvirág
Köszönöm a kedves hozzászólást, Barackvirág!
Szeretettel: Rozália
….hát igen:):)le se tagadhatod, hogy bolgog vagy:):):):)…kicseng minden sorából!!!!!!a naív festőkhöz hasonlítanám a stílusát:):)…szépet írtál!!…üdv…paletta
Köszönöm a véleményedet, kedves Doratea!
Szeretettel: Rozália
Ha itt van a kedves
mindent beragyog fénye…
Szép versed tetszett!:)
Köszönöm szépen, Dóra!
Rozália
Tudod nagyon megérintett a versed…és köszönöm ezeket a szép sorokat!
Őszinte, igaz, emberi…
Szeretettel: d.p.
Én pedig köszönöm, hogy elolvastad, kedves Dinipapa!
Szeretettel: Rozália
A ború után, ragyogtál! Jó volt olvasni! 🙂
Köszönöm, Krampuszka!
Szeretettel: Rozália
kicsit becsapós ez a versed 🙂
tetszik nagyon
kicsit becsapós ez a versed 🙂
tetszik nagyon