Velem vagy, érzem tested melegét,
(a nap se melegít így)
Érzem szíved lüktetését,
(az anyaföld nem lüktet így)
S ha nem vagy velem akkor is
Velem vagy, hallom hangod.
(csak a szél susogott)
vele vagy, vidít arcod
(csak az árnyék játszott)
hát
várom, hogy átölelj,
(mint tenger a szigetet)
hogy szavamban magadra lelj
(mint tavaszt a kikelet)
Várom, hogy velem légy,
(mint az alma és az ága)
Várom, hogy karodba végy
(mint kisgyermeket az álma)
Velem vagy, mindig, s örökké,
(ahogy a csillag a végtelen égé)
Velem vagy örökkön örökké.
(ahogy a szárnyaló sas az égé)
4 hozzászólás
Kedves Erika!
Szép verset írtál a szerelemről. Érdekesen oldottad meg az egyes szakaszokat, olyan, mint a párbeszéd.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Vagy mint egy válasz-magyarázat!:)
Örülök, hogy tetszett!:)
Erika
Szia Eri!
Hát, ez nagyon rendben van, tetszett, amit írtál! 🙂
Zs
Szia Zs!:))
Örülök, hogy tetszett!
pusy