Вера Бутко:
Она не была в Эмиратах,
Не видела Рим никогда
И вряд ли увидит когда-то:
Ей не с кем оставить кота.
Ей снится порой на рассвете
Родной её город – Чита.
Она и туда не поедет:
Ей не с кем оставить кота.
А боль, словно острая спица,
Засела в районе хребта…
Но как она ляжет в больницу?
Ей не с кем оставить кота.
Ей скоро уже девяносто –
Она доживет и до ста.
Секрет долголетья? Всё просто:
Ей не с кем оставить кота.
_____________________________
Vera Butko:
Nem járt az Emirátusokban,
Rómát sem fedezhette fel,
S már aligha fordul meg ottan:
Cicáját hagyni nincs kivel.
Álmában látja hajnaltájban
A szülővárosát, Csitát,
De oda sem utazhat bátran:
Nincs kivel hagyni a cicát.
Mint éles tű, a gerincébe
Belenyilallt a fájdalom,
De kórházba hogy fekhetnék be?
Nincs cicaőrző jó rokon!
Kilencven éves nemsokára,
De százra is esküdni mer…
A hosszú élet titka nála:
Cicáját hagyni – nincs kivel!
* * * * *