Veremben vérem
Veremben a becsület
Ver is engem eleget.
Egy veremben ülünk ketten
Bár a jövőt látnám szebben
Nincs se kéz, se kötél
Fejem felett se födél
Nincs hát társam, se barátom
Csak ellenségem! Ki nem állom.
Nem él nálam nagyobb árva
Szabadságnak rabszolgája
Földönfutóvá tettek
Kigúnyoltak, megvetettek.
Véremben a becsület
Véd is engem eleget
A mocskos kéz, ki bekoszol
Sároz újra mindenhol.
A lelkiismeretemben
A tisztaságot szeretem
Becsület a véremben
Tisztaság a lelkemben.
2002. 01. 01.
3 hozzászólás
Nagyon tetszett!Főleg az utolsó két sor!
Szeretettel:Kriszti
Versed tartalmát tekintve nagyon feldúlt állapotban lehettél, amikor megírtad. De ehhez a témához valóban ez hangulat illik. Hagy elítsem meg – csupán javítási szándékkal: az 1. szakasz végéről hiányzik egy pont, és mág máshol is 1-2 helyen hiányoznak vesszők. De ez csak külsőség. A verssorok szálálására is jobban figyelhetnél.
A verset egyébként így is élvezettel olvastam.
Üdvözlettel: Kata
Kedves Kata!
Elsősorban köszönöm szavaid. Ez még egy régebbi vers ami szerintem sem annyira kiforott , de megfontolóra veszem hibáimat s legközelebb figyelek reá hogy ne essek bele ugyanabba a hibába. (ha észreveszem)
Köszönettel.
Áldás!
Regős