Jack vigyorgott rám, ki bársonyba öltözött.
Ott ült csak csendesen a fák lombja alatt,
kezében fűzfasíp volt, s fején zöld kalap.
De amint meglátott, nyomban rázendített
egy vidám dalra, mit a tájból merített.
Szólt a bűvös muzsika, s fel-felkacagtam
látva, miként táncol Zöld Jack a vadakkal.
Még a barna medve is két lábra állott,
hogy ellejtsen nekik egy szép medvetáncot.
12 hozzászólás
Hűűűűű:)
Jól meg ihletett a dalocska:P Végre jól kifejtett művet látok tőled! Nem rövid sorokat..most meggyőztél kedves medve:)
üdv: Eddie
Kedves Eddie!
Örülök, ha tetszett a vers… én nem tartom egy jó munkának, de ez is én vagyok. 🙂
Nem a mű hossza határozza meg a minőségét, nézd csak meg Fodor Ákos "verseit"… bár nem kell messzire menni: Hanga "négysorosai" vagy laca "soha" c. munkája is tökéletes példák erre. A rövidség tömörséget igényel, ezért sokkal nehezebb megőrizni a művésziességet – egy jó négysorost ugyanolyan nehéz megírni, mint egy ódát (míg az utóbbinál hozzáírsz sorokat, előbbinél ki kell húzni belőle…). Ezért is van az, hogy még töredezettek a munkáim, de az idő nekem dolgozik 😀
Remélem, egyszer majd a rövid munkáim is tetszeni fognak – akkor már tudom, hogy jó úton haladok…
Köszönöm, hogy ismét benéztél hozzám és őszinte voltál!
Tetszik! 🙂
Szia!
És ez a Medve miközben ellejt nekünk egy táncot, még verset is ír. Fantasztikus!
Bár valahogy ez nem Medvés. Máskor mindig a szavakkal játszol, most meg olyan vers szerű. Persze a tökjó rímek, és a ritmus megvan, nem para. 😀 Csak úgy tényleg meglepett. Olyan verses mese szerű. 🙂
Kicsiny
Nekem meg pont ez tetszik.
Látom a fejlődést, kezdesz egyre "irodalmibb" lenni.
Jó, hogy az utolsó két sorba "magad" is beleírtad, így alkot a mű egy kerek egészet, kap egy kis pikantériát.
Tetszik még a vers atmoszférája, a hangulatos leírás, az ember hirtelen ott találja magát, és az események részese lesz.
Ügyes vers.
Gratulálok hozzá.
Üdv.:Tamás
Helló mindenki!
Köszönöm, hogy Ti is sétáltatok egy kicsit (velem) az erdőben! 😀 "Verses mese" és "irodalmibb" hmm… én eredetileg gyerekvers kategóriába akartam rakni a munkámat, mert kicsit mesés valóban. Fejlődésről nem tudom, mennyire lehet beszélni, mert ezt sem most írtam, csak kicsit átalakítottam és úgy tettem fel 🙂
További jó olvasgatást!
Ign, kedves Medve!
Ez valóban egy vers. Jó vers. Kellmes olvasni, mert elmondod benne, amit akarsz, nem kell törni a fejet, miről írtál, mint egy rossz festményt látva, hogy mit is akarhatott ábrázolni a festőművész? Az én véleményem (persze, megengedem, hogy másnak más legyen), hogy a festő úgy alkossa meg a képet, az író és költő pedig úgy írja le, amit mondani akar, hogy aki olvassa, az értse. Ha rejtvényt szeretnék fejteni, akkor pedig rejtvényt teszek magam elé, s azt fejtegetem.
Azért az ilyen véleményeket is figyelembe kell venni az irodalom terén – nem gondolod?
Ráadásul azért is gratulálok ehhez a vershez, mivel az erdőben találkoztál egy másik Medvével! Örültetek egyásnak?
Brum-brummal köszönök el tőled: Kata
Kedves Kata!
Én sem szeretem, ha egy vers csak azért "elvont" (összevisszaság), hogy attól sokkal komolyabbnak látszék…. manapság sokan követik ezt a divatot, ezért a kortárs költészet 95 százaléka kétségbe vonható. Nehéz tiszta hangot megszólítani (ami mindenki számára ugyanúgy szól)…
A költészet túllépte határait… hogy a kliséket elkerüljék, sok őrültséget összeírnak az emberek. Viszont tisztelem az olyan elvont munkákat, amelyek céllal jöttek létre, mégpedig azért, hogy az olvasót megragadják és elgondolkodtassák… Hiszen ha mindent szószerint leírok vagy egyértelműségre törekszem, akkor azt megtehetem prózában.
A költészet célja, hogy túllépjen a szavakon – átalakítva (vagy megerősítve) azzal a meglévő szimbolika-rendszert, akár úgy, hogy lázad a meglévő nyelvi formák ellen.
Ez egy könnyed vers, könnyen emészthető témával… se több, se kevesebb 🙂
További jó olvasgatást!
Kedves Medve,
óh, de jó!(a Jethro Tull is!)
köszönöm, hogy benézhettem:),
és bocsánat, ha csak ennyi, nem gondolkoztam közben ódákon és négysorosokon, közérthetőségen, irányzatokon, kategóriákon, csak élveztem.
Üdv; Nkati
Kedves Kati!
Köszönöm, hogy benéztél!
Mint korábban írtam: ez egy könnyed vers, aképpen is kell kezelni. 😀
Örülök, ha tetszett!
Kedves Medve!
Jó kis erdei séta. Valami dal megihlethetne téged. A múzsa legyen veled újra.
Ági
Szia Ági!
Köszönöm szépen! Reméljük jön majd az ihlet – még ha nem is dal hozza, de jól esne megint írni…