Mint egy szöcske, úgy ugorj lábam,
így hagyd el majd reggel az ágyam!
Jaj, fáj a térdem, ez nem lehet,
örülj, ha megtartom testedet.
Vaj’h mi ez a kóc a fejemen?
Nem áll a frizurám rendesen.
Örülj, hogy van még némi hajad,
és ne kritizáld folyton magad.
Hájat és tokát nem szeretem.
Ki állítja, hogy ez kell nekem?
Nos sokkal kevesebbet egyél,
és mozgásra is törekedjél!
Na jó, ebből inkább kiszállok,
veled többé már nem vitázok.
Nem kell a durva kioktatás,
vigasztaló szó kell, semmi más.
4 hozzászólás
Kedves Rita!
Most is jókat derültem!
Köszönet érte!
“Jaj, fáj a térdem, ez nem lehet,
örülj, ha megtartom testedet.”
jóóo
“Örülj, hogy van még némi hajad,
és ne kritizáld folyton magad.”
ez is
és igen ez kell:
“Nem kell a durva kioktatás,
vigasztaló szó kell, semmi más.”
Gratulálok!
Szeetettel:sailor
Szép napot!
Kedves Sailor!
Igazán figyelemre méltó, ahogy szálazod a soraim és képes vagy mindig mindenről valami kedveset és szépet írni.
Köszönettel és szeretettel: Rita 🙂
Drága Rita 🙂
pazar a téma…vidám és komoly egyszerre. ..olyan kevesen tudják elfogadni a hiányosságaikat, apró szépséghibáikat, esendőségüket ….olyan kevesen tudnak nevetni önmagukon.
Nem vértezzük fel magunkat a kritika ellen ……mérgezett nyílként belénkhatolnak és elveszik az önbizalmunkat aztán pedálozhatunk,hogy újra felépítsük énünket.
Az egyik erdélyi ferences rendi szerzetes nyilatkozta nemrég :”az emberek szinte versenyeznek, hogy ki tud több rosszat mondani a másikról, a világunk minden egyes milliméteréről, jelenről, múltról, jövőről egyaránt! Feltúrják a pöcegödröket, évszázadok távlatából is előbányásszák a legkisebb rosszat is, hogy azt az ünnepi asztalra téve mindenkinek elvegyék az étvágyát, a kedvét az élettől.”
A kritizáló önmagát nem tudja elfogadni és tükörnek használ bennünket….vagy mint a vers elején….testünk változásait, elgyengülését nem tudjuk elfogadni…pedig ha a test gyengül az elme és a jellem erősödik. ….a Gondviselés mindig kompenzál valamivel.:)
A versed költői üzenete örök érvényű:
Nem kell a durva kioktatás,
vigasztaló szó kell, semmi más.?
Remélem sokan olvassák és tanulnak belőle.
Köszönöm,hogy megírtad.
Körülölelő szeretettel:
M.
Drága Napfény!
Vallom, hogy magamat kigúnyolom, ha kell, de mások kigúnyolásához nincs jogom. Mindig is a saját hülyeségeimen tudtam a legjobban nevetni. Most meg már a külsőmön is lehet.
Köszönöm kedves soraid, hálás vagyok, hogy érdeklődsz a gondolataim iránt.
Szeretettel ölel: Rita 🙂