Vigyázok, hogy le ne essek
Meg kell másznom falad
Mert te vagy az egy,
Ki miatt magasabbnak érzem magam, mint te vagy.
Csak egy kíváncsi vagyok,
Olyan régóta magányos, megáldva a "balfaszsággal",
Problémák…
Nincs mit vesztenem,
Súlytalan vagyok meztelen.
Hitetlen ijedt
Az arc, mely kitölti a lyukat
Mi ellopta törött lelkem,
Az egy, ki miatt magasabbnak érzem magam, mint te vagy.
Csak egy kíváncsi vagyok.
Oly régóta egyedül,
Zűrök a cuccal, zűrök legbelül.
Nincs mitől félnem
-Súlytalan vagyok, meztelen-
Hitetlen ijedt,hát kérdem,lehet-e még boldog lényem,én nem kérem,csak nézem,hogy hull fényed,fényem,igazából nem vagyok abban a helyzetben, hogy bármit is lehessen kérnem.végzem.
Minden vesztes fogadással
És minden elvétett csellel ér közelebb a hang…
Hogy add fel!
De Te még mindig az vagy, ki miatt magasabbnak érzem magam, mint te vagy.
Csak egy kíváncsi vagyok,
Olyan régóta magányos…
Problémák a fűvel-fával…
Nincs mit vesztenem,
Súlytalan vagyok, meztelen.
-kip-kop-nyisd ki kérlek..
Megjöttem Kedvesem.
-kip-kop-kop…kérlek…
Beverem.
4 hozzászólás
Szia! Ez a vers nagyon megfogott! A visszatérő szakaszok hátborzongató hangulatot adnak neki, a vége pedig….Hát, csak gratulálni tudok!
Köszönöm szépen. Akkor így éreztem.
Üdvözlettel: “gézagyerek”
Egyértelmű kedvencezmégmindig nekem. Mert ez a legszebb és mert mert. Csak azért,h írjak regisztráltam, aztán gondolkodtam és majd rakok is fel vmit:) Végülis…
Gézagyerek! Sohase nézed át utólag verseid? MErt – bár jó vers ez is – pl. a “hitetlen” szóval kezdődő rész egy kicsit satnya.
Hajrá hajrá, én szurkolok, mert – mind1.
Álljak bár hadilábon a világgal 🙂