Jaj, vigyázz fiam!
A Parnasszus messze még!
Ha majd dühöng fenn az ég,
zápor áztatja fejed,
villámsújtott fád kiég,
s átkot szórnak annyian,
hogy szíved beleremeg,
jaj, vigyázz fiam,
el ne veszítsd álmodat,
mert az meddő áldozat.
A Parnasszus messze még,
de az úton lesz elég
dalban fogant ima,
s az égett fa is hajt rügyet,
szolgálni a szent ügyet,
s termés-teremtő szózatával
felhők sötét árnyékában
ékes, fénylő glóriát von,
s átemel majd minden gáton
a Bölcsesség Ura.