Vigyázz magadra Ernő bácsi

Ernő bácsi elment,
szerettem a magam módján
a mindig vidámnak látszó
kisöreget, nem is mondanám ezt,
hisz a perpetuum mobile jobban illett rá.

A család körbeállta a sírt, iszonyú érzés,
én is megmerevedtem már azon az oldalon
hasonló apropóból több ízben.
Átéreztem tapintható kínjukat.
A napilapban a gyászjelentés kérte,
a részvétnyilvánítás mellőzését.
Néhányan mégis odaléptek
a csoportban álló fájdalomhoz ,
kongó szavak, ölelés, vállveregetés, puszikák.
Esküvőn, keresztelőn, illedelmes jókívánság,
nekem itt furcsa, nekem itt sokk.
Áramütés.
Hagyjátok őket, sikított bennem egy hang,
amit csak én hallottam.

Ilyenkor talán az ember mérleget von.
Mit és hogyan érdemes.
A későn ébredőknek nem adatik meg a változtatás bátorsága.