Hallani, ahogy
a vihar áttöri az égboltot,
s leszakad,
lelkembe villámlik a kérdés:
Mondd Istenem, utam vajon
merre tart?
Mennydörgés, s szívemben
kisülés:
„Előre haladj csak,
Hátra sose nézz, mert
Múltban nincs más,
Csak a megsemmisülés.“
6 hozzászólás
nagyon tetszett
elemezhetném, de ilyen villanásnyit nem illik, csak annyit, hogy szeretem a filozofikus, képszerű-jelképes rövid verseket, mert hirtelen belém égetnek, aztán huss…
gratulál: Lupus
Kedves Lupus, nagyon köszönöm ezeket a dicserö szavakat, örülök, hogy erre jartal!
H.
Kedves hayal! Villanásnyi élmény volt. Szeretettel. Éva
WOW.SZIVBOL GRATULALOK,NAGYON TETSZETT EZ AZ ALKOTASOD.OSZINTEN KIVANOK JO ELETEROT&SZEP ELMENYEKET&UJ REMENYT,HOGY SOK SZEP UJ ALKOTAST IS TUDJ ATADNI SZIVEDBOL6A MINDENSEGNEK…SZERETETTEL/SANKASZKA/ALEJANDRO/SANDOR KISS/A MESSZI TAVOLBOL…WITH LOVE FROM ANDALUCIA&BESOS E AMO DESDE ESPANYA….
Kedves Hayal!
Köszönöm szépen a megerősítést!
Szeretettel: Szabolcs
Rövid, de tartalmas a vers. Sok igazság van abban: "Előre haladj, hátra sose nézz!" – én annyit toldok hozzá, hogy visszanézni a kellemetlen megtörtént eseményekre, nincs semmi értelme.
Elgondoltató az írás, örömmel olvastam,
szeretettel: Kata