Jöhet bárhogy..
Jöhet bármikor…
Lehet szép…
Lehet félelmetes…
Lehet csodálni…
Lehet menekülni előle…
Lehet szaladni elé…
Lehet vállalni a veszélyt…
Lehet segítséget kérni…
Lehet, hogy kárt tesz…
Lehet, hogy felemel…
Lehet, hogy sírsz tőle…
Lehet, hogy Isten áldásának tekinted…
De mindenképpen megérint…és felkavar…csupa töltés.
És utána csak napsütés. És sütkérezel…
Lehet …hogy ez a szerelem?
9 hozzászólás
Szerelem és vihar, jó párosítás. Igen, nagyon hasonlítanak egymásra.
Köszönöm a hozzászólást, igazán jól esett!!)
Remek kis összegzés…én leginkább csodálom, persze néha futok is előle, de szeretem nézni:) Gratulálok, tetszik:)
Az első 15 soron keresztül hittem azt, hogy valóban
a vihar a főszereplő. S mint a villám… az utolsó sor a csattanó,
az fejezi ki a lényeget.
Lenyűgöző!
Tényleg jól összepárosítottad. Nem hittem, hogy ez lesz a végső kérdés.
Hmm… érdekes. Nem gondoltam volna erre a csattanóra. De remek hasonlat. Gratulálok hozzá:)
Dalilácska
Nagyon tetszik! Sokat gondolkodom a vihar – szerelem párosításon…ezért reméltem, hogy ebben a versben is esetleg erre bukkanok. Köszönöm az élményt és gratulálok hozzá!
Én is meglepődtem a végén, de szeretem az efféle meglepetéseket:) Jó lett!
A csattanó egy nagyon jó szó. A magyar nyelv nagyon kifejező. Csattanó. Még a szó dallama is elárulja, mit takar e szó. Csodálatos. Őszintén szólva a szeretetre gondoltam, a baráti szeretetre, erre a bonyolult kapcsolatra. De aztán, mikor újra és újra elolvastam a verset, kitisztult, hiszen a szerelem is egy bonyolult szeretetforma. Jó volt olvasni.