Rám feküdt egy sötét felhő,
szakadt fodrán jeges eső
bugyborékolt a világra.
Gondolatok tompaságba,
szitkozódva félhomályba
burkolóztak mélyre zárva.
Megjárva a poklok poklát,
szeretetet átkarolnám,
belebújnék az ölébe,
álmot hintvén a szemére,
selyemszalag lennék lelkén,
ha ezt én most megtehetném.
11 hozzászólás
Kedves Edit!
Megjárva a poklok poklát, a szeretet iránti vágy még mindig nem halt ki e sóhajtozó szívből, így tehát él az újrakezdés lehetősége, ami majd szépen eloszlatja azt a felhőt. Szép vers, jól fölépítve.
"Selyemszalag lennék lelkén"… nagyon szép képek.
Szeretettel: Laca 🙂
Köszönöm, Laca!
Edit
De szuper lett ez a versed kedves Edit 🙂
Dallamos,lágy 🙂
Szeretettel olvastalak: Zsu
Köszönöm, Zsu! Edit
De szuper lett ez a versed kedves Edit 🙂
Dallamos,lágy 🙂
Szeretettel olvastalak: Zsu
Remek, ritka rímképlet, csak lestem, merész, bátor próbálkozás, ráadásul még a történetnek sem árt, sőt, kijött annak két hullámcsúcsa:
" bugyborékolt a világra.
Gondolatok tompaságba,
szitkozódva félhomályba
burkolóztak mélyre zárva."
" belebújnék az ölébe,
álmot hintvén a szemére,
selyemszalag lennék lelkén,
ha ezt én most megtehetném."
S milyen két ellentétes hangütés, és nem csak a jól megválasztott férfi-női rímek miatt.
gyönyörű, lecsendesítő a vége.
gratulál Grey
Köszönöm!!! 🤗🤗🤗😊😊😊💖💖💖
Kedves Edit!
Lám, mennyire megférnek versedben az ellentétek. A poklok pokla utána a szeretet lelkére selyemszalagot kötni nem minden embernek adatik meg.
Remek verset írtál ismét!
Köszönöm!
Melinda
Kedves Melinda!
Bölcs megállapításod előtt fejet hajtok. Így megadatik. Köszönöm Edit❤❤❤
Kedves Editke!
Szép 8-as soraidban összemosódik a természet egy jelensége, személyes érzelmeddel. Szeretem az ilyen verseket, magam is szívesen gyakorlom. Szeretettel olvastalak, gratulálok és kivánok sok szeretetet, hogy a vihart könnyebben átvészeld. Éva
Köszönöm, drága Éva!
❤Edit