A fák virágainak fehér sziromlevelei
a tájnak szépségesen virító díszelemei.
Élénkséget visznek a hajnal szürkeségébe
és a nappal remélt örömét hozza szívünkbe.
A Nap ahogy kelet felől felkel
így válnak eggyé a táj szépségével.
Lassacskán a környék felélénkül.
Lelkünk felvidul e nagy örömtől.