Mondd, a múlt tavaszra még emlékszel?
Bennem él, mikor meglelted fészked.
Lám, most kikelet van, s itt vagy újra,
rút sebeim végleg begyógyultak.
Visszarepültél tárt karjaimba,
jöttöd láttam ködös álmaimban.
Már minden búmat elfútta a szél,
pedig nem égett le a lámpabél.
Vágytál rá, hol a bölcsőd, s otthonod,
jómagam varrtam puha vánkosod.
Pihenj! Dőlj hátra, míg itt időzöl,
gyönyörködj, s gyűjts erőt a jövőhöz!
2 hozzászólás
Kedves Suzanne!
Nagyon szép ihletes sorok!
"Lám, most kikelet van, s itt vagy újra,
rút sebeim végleg begyógyultak."
és a biztatás:
"Pihenj! Dőlj hátra, míg itt időzöl,
gyönyörködj, s gyűjts erőt a jövőhöz"
Gratulálok!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Kedves sailor!
Köszönöm szépen, hogy olvastad a versem és köszönöm az idézést és a gratulációt is.
További sikeres alkotói napokat kívánok és jó egészséget:
Zsuzsa