Visszaút

Hagyni kell a mának pár pillanatot..
Érezni kell, hogy a játék, ami épp folyik, már elkápráztatott..
Megalkuvás a gondolat, ami harapdálja sok sok gondodat..
Számozott kövek között lépdelsz, osztják a pontokat..amik fontosak..

Önmarcangolásba folytott, kín-képeid.., idézik zengő hegyek íveit..
Örökölt értelem, csak játszik Veled, ki nyeri a "csapd le csacsit"?..
Sokszor elmennél…csak úgy..de a bánat és öröm visszahúz..
Szerezhetsz még sok sok pontot, de a játék már vízbe fúlt..

Tündöklő gyermekkori reggelek, élvezted, jobb nem is lehet..
Kamaszkori lázadások, fittyet hányok, Anya miért lázong..
Jönnek a bizakodó évek, szép remények, majd ..csend…
Ha olvasni lehetne, a papírodon macskalábon huppanna a tollad hegye..

Minden átalakult, az idő borzasztóan nagy Úr..
De mennünk kell tovább, mert a folyosó végén van egy ajtó..
Nyisd ki!..Lépj be!..Lehet, hogy a másik oldalon nincs kilincs..
De ha beléptél, és a szobában van egy ablak, tárd ki, és szabadulhatsz..

Ez most van, vagy épp nincs..hihetetlen mit tud kinyitni egy kilincs..
És ha "kell", akkor lehullik a bilincs..
Ketreced az életed, látogatódnak neve sincs..
No és ha kell a visszaút…nos.. az ami nincs..