Visszhang
Szavak és tettek, tettenért szavak;
és ködbe vesző, letűnt akarat;
édes álmon nyíló tarka virágok,
éjben útjelző halvány fáklyalángok;
csak egy papírra rót szó: szerelem,
ajkadon formálódó néma igen.
Tettek és szavak, némává tettek;
horizonton égő, élő keservek;
élve magábazáró vad dzsungel,
s nappal elveszejt egy megunt jel;
ki nem mondott szavak: kellessz nekem,
szemedben csillogó gyilkos, néma nem.
1 hozzászólás
Nagyon szép, és főleg a versszakok utsó két sora… Tényleg, szerintem gyönyörű!! Kalliope