Ich saß vergnüglich bei dem Wein
Ich saß vergnüglich bei dem Wein
Und schenkte eben wieder ein.
Auf einmal fuhr mir in die Zeh
Ein sonderbar pikantes Weh.
Ich schob mein Glas sogleich beiseit
Und hinkte in die Einsamkeit
Und wußte, was ich nicht gewußt:
Der Schmerz ist Herr und Sklavin ist die Lust.
______________________________________
Bor mellett ültem vígan én
Bor mellett ültem vígan én,
S hogy kelyhem ismét tölteném
Egy furcsa fájás, rossz kivált,
Bütykömbe ripsz-ropsz beleállt.
A kelyhet nyomban félre ám,
És sántán lelt rám a magány,
Mert én nem, tudta ő bezzeg:
Hol kín az úr, ott kedv csak rab lehet…
* * * * *
2 hozzászólás
A Napkorong portálon is feltettél erről egy fordítást,
egyik szebb, mint a másik. Gratulálok. Csak így tovább!
A két verzió úgy emlékszem eltér egymástól, de ez itt felül az utolsó, miután átgondoltam a német szöveg értelmezését. Mert a lábába/lábujjába/bütykébe váratlanul beleállt valamilyen fájás, ezért lesántulhatott az illető borozó, ami a magányba való vonulását is valószínűsíthette. Az ember sántán inkább visszavonul… A kelyhet szóval pedig nyertem egy szótagot: Kelyhet (2), de poharat (3) szótag!
A víg jelzőnek pedig jobban megfelelt a kedv, mint az élv. Az ember élvezettel és kedvvel is borozhat. Köszönöm, hogy a Napkorongon is jártál nálam. Látod a két felrakás között is gondolkoztam a helyes értelmezésen, és sikerrel… Lehet, hogy korai volt gratulálnod, mert még lesz egy újabb, és még kifinomultabb változat… Szórakozom… :))