Der Wetterhahn
Wie hat sich sonst so schön der Hahn
Auf unserm Turm gedreht
Und damit jedem kundgetan,
Woher der Wind geweht.
Doch seit dem letzten Sturme hat
Er keinen rechten Lauf;
Er hängt so schief, er ist so matt,
Und keiner schaut mehr drauf.
Jetzt leckt man an den Finger halt
Und hält ihn hoch geschwind.
Die Seite, wo der Finger kalt,
Von daher weht der Wind.
Wilhelm Busch
(1832-1908)
A szélkakas
A szélkakas által ott fent,
Ahogy tornyon fordult,
Mindenki előtt ismert lett,
Hogy a szél honnan fújt.
De utolsó vihar miatt
Érte őt oly nagy kár;
Csak áll, a szárnya szakadt,
S rá nem néz senki már.
Most megnyalja ember ujját,
S emeli fölfelé.
Hol hideg éri oldalát,
Biz’ onnan fúj a szél.
Szalki Bernáth Attila
1 hozzászólás
A szélkakas
A tornyunkon egy rézkakas
Forgott, vidám, kevély,
Ki rápillantott, tudta azt,
Hogy merről fúj a szél.
De jöttek nemrég viharok
Megtépték rendesen,
Azóta lóg, és nem forog,
Nem néz rá senki sem.
Most körbenyalva feltartják
Ujjuk az emberek,
És arról fúj a szél, tudják,
Merről az ujj hideg!
______________________
(Fordította: Szöllősi Dávid)
2014. június 24.