| Wilhelm Busch: Die Schnecken
Rötlich dämmert es im Westen,
Und der laute Tag verklingt,
Nur daß auf den höchsten Ästen
Lieblich noch die Drossel singt.
Jetzt in dichtbelaubten Hecken,
Wo es still verborgen blieb,
Rüstet sich das Volk der Schnecken
Für den nächtlichen Betrieb.
Tastend streckt sich ihr Gehörne.
Schwach nur ist das Augenlicht.
Dennoch schon aus weiter Ferne
Wittern sie ihr Leibgericht.
Schleimig, säumig, aber stete,
Immer auf dem nächsten Pfad,
Finden sie die Gartenbeete
Mit dem schönsten Kopfsalat.
Hier vereint zu ernsten Dingen,
Bis zum Morgensonnenschein,
Nagen sie geheim und dringen
Tief ins grüne Herz hinein.
Darum braucht die Köchin Jettchen
Dieses Kraut nie ohne Arg.
Sorgsam prüft sie jedes Blättchen,
Ob sich nichts darin verbarg.
Sie hat Furcht, den Zorn zu wecken
Ihres lieben gnädgen Herrn.
Kopfsalat, vermischt mit Schnecken,
Mag der alte Kerl nicht gern. |
Wilhelm Busch: A csigák
Nyugaton veresedik már,
Hangos nap elaraszol,
Ágak hegye is már sivár,
Rigó dala árván szól.
Sűrű bokrok dús mélyébe’,
Hol rejtve volt azonmód,
Készülődik csigák népe:
Éjszakai üzemmód.
Tapogatózik a szarvuk.
Merthogy gyenge a szemük.
De gyűlik már gyomorsavuk
Érzik kedvenc ételük.
Nyálas, lassú, de állandó,
makacs haduk nyomulása,
És mit lát, aki kitartó?
Ágyásban fejes saláta.
Özön jön saláta-kertre,
S amíg a Nap előbúj,
Rágják rejtve, s ügyesebbje
Zöld szívéig belefúr.
A szakácsnő, a Johanett,
Gyanakodva szedi le.
Megvizsgál minden levelet,
Meglepetés nincsen-e.
Attól tart, majd nyögve nyel
A nagyságos ténsura.
Saláta csiga-körettel
Vén kecskének is fura.
(fordította: Tauber Ferenc) |
6 hozzászólás
Derűsen indult a reggelem, olvasva ezeket a sorokat.
Szeretettel: Rita 🙂
Köszönöm, Rita!
Die Schnecken trocheikus
Rötlich dämmert es im Westen, 8a
Und der laute Tag verklingt, 7b
Nur daß auf den höchsten Ästen 8a
Lieblich noch die Drossel singt. 7b
E trocheikus ritmusú vers első versszakának
rím- és szótagképlete ismétlődik a többi vers-
szakokban is.Tehát a páratlan sorok egész
trocheusszal, a párosok csonka trocheusszal
rímelnek, záródnak.
Mit mutat a jelen fordítás?
A csigák
Nyugaton veresedik már, Hibás
Hangos nap elaraszol, ”
Ágak hegye is már sivár, ”
Rigó dala árván szól.
Sűrű bokrok dús mélyébe?,
Hol rejtve volt azonmód,
Készülődik csigák népe:
Éjszakai üzemmód.
Tapogatózik a szarvuk. hibás
Merthogy gyenge a szemük. ”
De gyűlik már gyomorsavuk ”
Érzik kedvenc ételük. ”
Nyálas, lassú, de állandó, Hibás
makacs haduk nyomulása, ”
És mit lát, aki kitartó? ”
Ágyásban fejes saláta. ”
Özön jön saláta-kertre,
S amíg a Nap előbúj,
Rágják rejtve, s ügyesebbje
Zöld szívéig belefúr.
A szakácsnő, a Johanett, Hibás
Gyanakodva szedi le. ”
Megvizsgál minden levelet, ”
Meglepetés nincsen-e. ”
Attól tart, majd nyögve nyel Hibás
A nagyságos ténsura. ”
Saláta csiga-körettel ”
Vén kecskének is fura. “
Köszönöm szépen a lelkiismeretes törődést!
Én inkább magam is lefordítottam, beküldtem, már
olvasható is a verzióm. Szívesen fogadom Attila bá
véleményét, Feri, a Tiédet is …
Ti-ti/tá-ti/tá-ti/tá-ti,
T-ti/tá-ti/tá-ti/tá…
8-7-8-7/abab
Ideális esetben, amit
én sem követtem… 🙂