Es sitzt ein Vogel auf dem Leim
Es sitzt ein Vogel auf dem Leim,
Er flattert sehr und kann nicht heim.
Ein schwarzer Kater schleicht herzu,
Die Krallen scharf, die Augen gluh.
Am Baum hinauf und immer höher
Kommt er dem armen Vogel näher.
Der Vogel denkt: Weil das so ist
Und weil mich doch der Kater frißt,
So will ich keine Zeit verlieren,
Will noch ein wenig quinquilieren
Und lustig pfeifen wie zuvor.
Der Vogel, scheint mir, hat Humor.
Wilhelm Busch
(1832-1908)
Lépre lépett a kismadár
Lépre lépett a kismadár,
Csapkod, de szállni nem tud már.
A fán kandúr kúszik felé,
A karma éles, s szeme ég.
Jut ő egyre feljebb a fára,
Mi lesz veled szegény madárka?
S az dönt: ha sors mást nem kínál,
Ha kandúr úgyis bezabál,
Nem vesztegethetem időm,
Trillázok, míg futja erőm,
S dalától hangos a határ,
Nincs humor híján e madár!
Szalki Bernáth Attila
1 hozzászólás
Na, lássuk csak a tiédet:
– nem lépett, ült a madár a lépen
– a kandúr meg nálad már nem fekete
– mi lesz veled? ez nálad is a fantázia terméke…
– itt a madárka nincs döntési helyzetben, csupán elgondolkodik a helyzetén
– nem bezabál, hanem felzabál vagy megzabál, de inkább felfal, az rövidebb, és nem horrorisztikus
– nem "míg futja erejéből", hanem "még egy kicsit" trillázik… Nagy különbség!
– s dalától hangos a határ… Na, ez is csak a te fantáziád!
Az, hogy mindenütt hosszú magánhangzót tettél a sorok végére, a ritmikát nem tette ideálissá
(Ti-tá-ti-tá-ti-tá-ti-tá-(ti))
A felé/ég rímpárnál is tudsz te jobbat…
Hát, ennyit a tanácsadásról… :))
Köszönöm, hogy hozzászóltál fordításomhoz! Itt most én is azt tettem a tiéd kapcsán…
Rímszerészi üdvözlettel
Dávid