Sie war ein Blümlein
Sie war ein Blümlein hübsch und fein,
Hell aufgeblüht im Sonnenschein.
Er war ein junger Schmetterling,
Der selig an der Blume hing.
Oft kam ein Bienlein mit Gebrumm
Und nascht und säuselt da herum.
Oft kroch ein Käfer kribbelkrab
Am hübschen Blümlein auf und ab.
Ach Gott, wie das dem Schmetterling
So schmerzlich durch die Seele ging.
Doch was am meisten ihn entsetzt,
Das Allerschlimmste kam zuletzt.
Ein alter Esel fraß die ganze
Von ihm so heißgeliebte Pflanze.
Wilhelm Busch
(1832-1908)
Kis virág volt…
Kis virág volt, csinos s szerény,
Kinyílt, ha rá sütött a fény.
Az ifjú pillangóként jött,
S szirmain boldogan csüngött.
Gyakran méh hozzá zümmögött,
Kóstolta s körbezsongta őt.
Bogár is gyakran mászott rá,
A virágon ment fel s alá.
Oh, Isten, mindezt látva hát
Lepke lelkét kín járta át.
Legjobban az rázta meg őt,
Ami legutoljára jött.
Merthogy egy vén szamár megette
A növényt, hiába szerette.
Szalki Bernáth Attila
2 hozzászólás
Attila, tetszett, és most vettem észre, hogy én a két
utolsó sort megkurtítottam egy-egy szótaggal…
Na, majd javítom, nem lesz gond!
Üdv: Dávid
Wilhelm Busch: Virág volt…
Virág volt, szép, s előkelő,
talán a napból bújt elő.
Egy ifjú lepke mindene,
üdve letéteményese.
Gyakorta jött egy csöppnyi méh,
és nassolt és csak döngicsélt.
Gyakorta mászta meg a szép
virágot nyüzsgő hangya-nép.
Ó Isten, kis lepkénk szívét
mily’ fájdalom repeszté szét.
Neki, ki úgy mellőzte őt,
mégsem kívánt komisz jövőt.
De lett az imádott növényke
egy éhes vén szamár ebédje.
_____________________________
Baricz Ágnes fordítása / Napkorong