Hajnalpírja gyermekálom,
lélekbe mart szörnyeteg,
virágszirmos karneválon
lapulnak az ölebek.
Száraz eső, nedves vízzel
elmossa a tegnapot,
fakó napok málna ízzel
tompítják a vérszagot.
Hulla jó a hulla ének,
gyöngyök esnek szerteszét,
fák úgyis az égig érnek,
nem kell ide szent beszéd.
2 hozzászólás
Kedves Edit! Tetszik, főleg az ellentétekből adódó groteszk megjelenítése.
Kati
Örültem Neked Kati! 🌹💖