Csak egy találkozás, de a szív hevesen lüktet, s egy pillanatra megáll,
mint a ketyegő óra mutatója, ha egy helyen áll.
Csak egy félve lopott pillantás, de a szem a titkolt érzelmet képtelen rejteni,
s mint a meggyújtott fáklya lángja úgy képes égni.
Csak egy csillapíthatatlan, izgató, zavargó gondolat, mely testet öltött,
De nem vetkőzhető le oly könnyen e szerelmes köntös.
Ez mind te vagy-bárcsak mondhatnám, s mi papírra van vetve bárcsak életre kelne.
Csak olyan lennék, mint bárki más, szabadon szeretnék szeretni, s e fojtó kalitkából kiszökni.
Zárt Kalitka
By Daisy
3 hozzászólás
Borzasztóan sok igazság van a soraid közt.
És nagyon szépen írtad meg, én szívemből kívánom, hogy minden "rendben" legyen…
d.p.
Nagyon szép ez a vers,de nem igazán értem kiről szól,majd mondd el vagy írd meg!
Nagyon szépen szavakba öntötted.
Szeretettel: Rozália