nehéz eset nagy lényt (t)akar
mire megnyílt a kurva ablak
elfelejtettem ami a fejemben volt
virágot az Aegonnak
ha IQ lehet haiku?
ha ismét megtörténik a csoda
nincsenek csodák
tudni fogom
fejlődés van
körforgás és spirál
csak fel ne csavarodjak
egy csillagoszlopra a tejúton
magamon kívül juthatok be hozzád
ismerd fel hogy Te vagyok
olyanok mint a sejt mely beszart
megijedt hogy magára marad
basszus nem hívtak meg a táborba
személy szerint
vagy tudták de rosszul az email címemet
szerinted Amice milyen egy ilyen nyilvános válogatás
nem tudtam öreg vagyok –e már vagy csak tehetségtelen
nek tűnök
aki vezsenyi Ildikóval kezd le se feküdjön
nem tudhattad
nézd hogy teremtünk
nézd hogy teremtek én
nem sajátíthatod ki a babért
mert nagy lesz a jutalom
nagy bizony Babám
nagy lufit pukkant megijesztett
kihegyezett elmém
elkapott valami
talán a hév
nem kellett a lábam amputálni
micsoda szerencse
na a vége előtt úgy látom, mindenki megtáltosodik
tövig beszoptam a verset
pedig ketté állt
a jeges macik elkezdtek átugrálni a szemben úszó jégtáblára
bárcsak felengedne az összes jég hogy kiússzanak a partra
ott könnyebb őket utolérni
nem birok megmozdulni
míg a falka ide nem ér
akkorra bontom ki a kurva csomót a szárnyaimon
kössétek fel a gatyát feleim
letolt gatyával nem lehet messzire jutni
köszönöm hogy hittél bennem
te egyedül te meg te meg te
az IQ teszt eredménye hajó ha jó
jó haikukra predesztinál
nem veszíthetek fel sem adhatom
csak pihenés világot járás volt néhány évtized
amolyan elkószálás
pillantottam milyen lehetőségek vannak
beléjük kaptam mint a szalmaláng
de sorra kilökött a rendszer
elnyomott a buzgalom
(h)arccal hazafelé
ha tudni akarod milyen ember vagyok
nézd hogyan bánok az ellenfeleimmel
szeretek poloskát ültetni az emberek fülébe
a bolhám a Kiskanászé
ha vesztésre állsz állj a változás élire
hogy dicsőségben halj meg
abbahagyom
mielőtt fennköltté válok
mert pfuj azt nem szabad
a szépirodalmi értékeket a fűcsomók alá rejtettem
mert ez itt egy akadályverseny
kisdobos pajtás és úttörő maradtam
a mai napig
többet mondok
mindhalálig
ez a játszma az enyém
elég nagy hozzám
a Pillanat
15 hozzászólás
Tied a játszma. Amíg…
Szerettem azt a könyvet. Nem akarom elolvasni újra, összetörnének az emlékeim.
Felzaklatott a versed.
Gratula!
Szia, Editke!
De örülök Neked!
Melyik könyvről van szó?
Azt hiszem nem olvastam.
Elolvasnám, lehet.
Örülök, hogy írtál!
Szeretettel:
Ildikó
Virágot Algernonnak ❤
Talán olvastam is. Filmen biztos hogy láttam. Köszönöm Editke. 🙂 Puszi.
Kedeves Ildikó!
Most megint egy olyan írás alött állok,hogy nem is tudom hol kezdjem!
Olyan mint egy selyem kötél.sok sok szállból és csodaszép mikor kész!
A cím maga megkapó.szinte érezni a zamatját a ropogósra érett soroknak!
…hol is kezdjem?
"
ha tudni akarod milyen ember vagyok
nézd hogyan bánok az ellenfeleimmel"…éz magában manapság nagyon ritkán
hallható…mikor mindenki csak egy módon bánik a másikkal…legalább is
a legtöbben…lenézöen,esetleg írígyen,esetleg kibeszélík,leértékelik mások sikerét
"
Szia, Sailor!
"Olyan, mint egy selyem kötél, sok sok szálból és csodaszép mikor kész!"
Köszönöm, remek hasonlat.
Igen , az élményem is ez, hogy egy szálra becsatlakoztatok sok másikat, ahogy írod, selyemzsinórra vannak felfűzve a gondolataim.
Olyan simán jönnek, egymásután, egyik kihúzza, kiváltja a másikat. 🙂
Szeretettel olvasok minden meglátásodat.
Mert, élmény!
Legyen nagyon szép napod!
Ildikó
"pillantottam milyen lehetőségek vannak
beléjük kaptam mint a szalmaláng
de sorra kilökött a rendszer
elnyomott a buzgalom"…
csoda jó!
Pontosan Így próbáltuk…a leghetöségekbe belekaptunk mint a szalmaláng!
Annyira csábítóknak tüntek,könnyünek…fiatalon…azt hittük mindent ´birunk´
és hányszor ki ki aludt a szalmaláng????
A buzgalom négy fala közül nem láttunk ki,azt hittük csak ott létezik minden…
a ´kinti´az csak köd!
Fáradtan,lassan kinyitottuk a buzgalom lakatos ajtaját…és a friss.napos.hangos élet
nézett szemnbe…kifáradt énünkel!
…még kell jönnöm!
Szeretettel gratulálok csodás írás!
Szép estét:sailor
Szép napot!
"
elkapott valami
talán a hév"…elöre nem láthatóan jön az ihlet,szabálytalanul elöz
érzed,most hely kell neki,fontosabb mindennél
belemerülsz egy más dimenzióba,ahol nem számítanak a megszokott
mércék…hirtelen bökezü leszel…magadhoz,másokhoz
egy bizonyos felkölzséget érzel és egy érzést:adnod kell
tenned kell…önzetlenül
nem kérsz árat semmiért…az idea szépsége a jutalmad
adtál…magadat!!!!!
Sazeretettel:sailor
Köszönöm Sailor, nagyon jó meghatározását adtak annak az élmények, amit akkor élek, mikor elkap a hév. 🙂
Köszönöm!
Szeretettel:
Ildikó
Kedves Ildikó!
"a mai napig
többet mondok
mindhalálig
ez a játszma az enyém
elég nagy hozzám
a Pillanat"
Valóban nyers, őszintén ropogós, de meg lehet emészteni, és nagyon tápláló.
Köszönöm.
Szeretettel: Szabolcs
Köszönöm, kedves eferesz!
Tovább gondolva, vagy átértékelve a verset: Már csak az kérdés, vagy nem is kérdés, kinek a szószólója vagyok, vagy voltam eddig.
Azt hiszem, hogy sok gondolati alapkő letéteményt melyen eddig jártam, felül kell vizsgálnom.
Pl. hogy helyes volt-e úgy döntenem, végül, hogy elfogadnom a "nevelő" szülői örökségem másik felét, is, anyukám hagyatékát. Amiben, egyetlen utálás volt csupán az igazságra, eredeti Atyámra, isteni származásomra.
Tudtad, hogy a keresztelő lezárja a harmadik szemet? Hogy ne lássunk vele? Helyére rak, egy másik, mindent látót? És az kívülről néz?
Ezt most raktam először össze így. Nem tudom hogy jól-e, nem jól-e, de a jelen tudásom szerint, a fantáziámmal.
Legyen, áldott, szép napunk!
Kedves Ildikó!
Köszönöm neked, ezeket a kérdéseket. Jó volt megkapni, remélem neked is feladni. 🙂 És igen, legyen áldott, szép napunk.
Szeretettel: Szabolcs
🙂 Örülök!
Kedves Ildi!
Most sem unatkoztam a verseden.Tiéd a játszma és a pillanat.Ezt eddig is tudtam.
Azt tudod , hogy abbahagytam az írást.Nem akartam úgy elmenni, hogy nem is búcsúzom tőled.
Minden jót neked!
Ági
Köszönöm, Ágika. hogy itt jártál.
Az lenne a vég, ha unatkoztál volna. 🙂
Érdekes, hogy eddig is tudtad, mer ' én már el is bizonytalanodtam.
De ez még változhat.
Ha abba tudod hagyni, hagyd!
Lehet, majd elkezded újra.
Köszönöm, hogy elbúcsúztál.
Neked is minden jót!
Ildikó