Georg Trakl: Elhagyott szobámban

Ablakomon virág les be,
Hallom orgona szavát,
S falamon körtáncot lejtve
Árnyak bűvölnek csodát.

Bokrok suttognak a fényben,
Köztük szúnyoghad zenél,
Kaszák pengnek messzi réten,
Régi patak dalra kél.

Ki dédelget sóhajával?
Fecske jelet írva száll,
S a végtelen halk szavával
Aranyerdő diskurál.

Lángszínűek a virágok,
És a sárgás tapétán
Foltok járnak lázas táncot,
Míg benéz egy arc hozzám.

Illatozik tömjén s körte,
Pohárszék derengni kész.
Tüzes arcom fordul körbe,
S szemem csillagfénybe vész.

(Fordította: Szöllősi Dávid)
2023. szeptember 22.

__________________________

IN EINEM
VERLASSENEN ZIMMER

Fenster, bunte Blumenbeeten,
Eine Orgel spielt herein.
Schatten tanzen an Tapeten,
Wunderlich ein toller Reihn.

Lichterloh die Büsche wehen
Und ein Schwarm von Mücken schwingt.
Fern im Acker Sensen mähen
Und ein altes Wasser singt.

Wessen Atem kommt mich kosen?
Schwalben irre Zeichen ziehn.
Leise fließt im Grenzenlosen
Dort das goldne Waldland hin.

Flammen flackern in den Beeten.
Wirr verzückt der tolle Reihn
An den gelblichen Tapeten.
Jemand schaut zur Tür herein.

Weihrauch duftet süß und Birne
Und es dämmern Glas und Truh.
Langsam beugt die heiße Stirne
Sich den weißen Sternen zu.