Rigó Tibor: Karácsony után / Nach der Weihnacht

Karácsony után

Ma mintha szebbek lennének a zegzugos utcák
az esőtől
üvegként fénylenek az útmenti kövek
nem láttam még sehol kidobott karácsonyfát
bár már színes gömbökbe zárták álmaikat az emberek
karácsony elmúlt
a kis Jézus is lassan egy hetes
mintha elfáradtak volna már
jászlánál a barmok
hűvösebb
a jászol felé áradó langypárás lehelet
Mária szorosabban öleli magához
szent fiát
József nézi csendesen és ha volna hol
talán főzne is
egy bögrényi gőzölgő teát
hogy járja át őket
a melege
mert múlik az ünnep
és év végére elfogy ismét majd a cukorba megmártott
szeretet
karácsonyfa repül ki majd
a kitárt ablakon
a harmadik emelet
magasságából
csattan a sárban egy nagyot
szemetes jő
vagy a házmester cipeli morcosan
tovább
szájában cigi és szidja a szenteket
a kukába dobja unottan a kopár
Jézuska fát.

Rigó Tibor: 1961

Nach der Weihnacht

Heute scheinen die verwinkelten Strassen schöner zu sein
von dem Regen
wie das Glas glänzen die Steine auf dem Strassenrand
ich hab’ noch keinen weggeworfenen Weihnachtsbaum gesehen
obwohl die Menschen ihre Träume schon in bunten Kugeln schliessen
Weihnacht ist vorbei
der kleine Jesus ist fast eine Woche alt
als ob sie schon müde wären
dem Vieh an der Krippe
kühler
ist der dampfende Atem der zur Krippe strömt
Maria umarmt viel enger und fester ihr
heiliger Sohn
József schaut ruhig um ob irgendwo könnte
gar kochen auch
eine Tasse dampfenden Tee,
um sie durchzugehe
die Tee Hitze,
denn das Fest ist vorbei
bis am Ende des Jahres ist aufgebraucht wieder in Zucker getunkte
Liebe
der Weihnachtsbaum wird herausfliegen
durch offene Fenster
aus der Höhe
von dritten Etagen
es knallt laut dort in dem Schlamm
Müllabfuhr kommt
oder der Hausmeister trägt es mürrisch
weiter
mit Zigaretten im Mund ‘d rüffelt den Heiligen
und wirft es gelangweilt in den Müll
den Jesusbaum.

Fordította: Mucsi Anta-Tóni