| Bék Timur (1997-…): Labirintus #1
Aszterión az égre néz
a hold akár a sárgaréz
fémlik le rá mérgező
látványa kék szemébe mar
tekintetébe vért kavar
hullám hegy gerinc velő
be van zárva mégis mindent
tudni vél mi odakint ment
nőni fog s mi széteső
egyszer minden összeomlik
partig ér el vagy lebomlik
hullám hegy gerinc velő
már nem reméli hogy kijut
Aszterión csak sírni tud
s véle sírni kezd a kő
lába alatt míg bejárja
kertjét lassan utoljára
hullám hegy gerinc velő
ha pirkad látja majd a nap
a fák testére hajlanak
ő van ott de mégsem ő
Aszterión szegény árva
négy szót karcol még a fába
hullám hegy gerinc velő |
Bék Timur (1997-…): Labyrinth #1
Asterion schaut zum Himmel
messingfarbner Mondesschimmer
bringt metallnes Gift und nagt
blaue Augen tief geätzt
Blut in seinen Blick gehetzt
Wellen Berge Rückgrat Mark
eingesperrt und doch im Glauben
er weiß alles von da draußen
Wachstum oder Ende hart
einmal bricht alles zusammen
reicht ans Ufer wird zerfallen
Wellen Berge Rückgrat Mark
hofft nicht mehr auf ein Aussteigen
Asterion ist am Weinen
Steine auch auf seine Art
seine Sohlen spüren beim Gang
durch den Garten dieses Mal lang
Wellen Berge Rückgrat Mark
die Sonne sieht beim Aufsteigen
wie Bäume sich zu ihm neigen
er und nicht er der da lag
Asterion das arme Kind
ritzt vier Worte noch in die Rind’
Wellen Berge Rückgrat Mark
(fordította: Tauber Ferenc) |
5 hozzászólás
Ez az Aszterión egy ember? Az asteroid egy kisbolygó, de hogy mi az Eszterión azt nem tudom. Nekem ehhez a vershez magyarázatra lenne szükségem, mert különben nem értem.
Szeretettel: Rita 🙂
Bocsánat, másodjára Eszteriónnak írtam Aszterión helyett.
A minótaurosz
A minótaurosz legendája 14 athéni gyermek feláldozásával kezdődik. Egy Kréta szigetén lévő labirintusba küldik őket, ahol napokig bolyonganak a sötét kőfolyosókon, és kiismerhetetlen útvonalakon tapogatóznak végig. Tudják, hogy minden egyes lépéssel közelebb és közelebb kerülnek a minótauroszhoz.
A mítosz szerint Athén népe sorshúzással döntötte el, kit áldoznak fel a labirintusban. Kréta királya azért követelte az áldozatot Athéntól, mert athéniak ölték meg a fiát, és ezek a fiúk és lányok kellett, hogy megfizessék ennek árát. Bármennyire is voltak óvatosak, a minótaurosz mindegyikőjüket megtalálta. Egy pillanatra meglátták szörnyű arcát a labirintus sötétségében, azonban mielőtt akár csak kiáltani is tudtak volna, erős markai elkapták és széttépték őket, majd a szörny nyersen felfalta őket.
A történet szerint a minótaurosz a krétai királyné és egy varázserejű bika istenkáromló egybekelésének eredménye volt. A lény valódi neve Aszterión volt, azonban sosem volt normális életre lehetősége: Kréta királya, Minósz szégyellte felesége tettét, és félt a lényben lakozó vad dühtől, így megépíttette a labirintust, ahová bezáratta. Kizárólag a neki feláldozott emberekkel táplálkozott.
A mitológiai minótaurosznak többek szerint van valós alapja. Plutarkhosz írásaiban a valódi történelem ad magyarázatot a különös történetre: szerinte Minósz király minden évben ünnepséget tartott elhunyt fia, Androgeosz emlékére, és az itt tartott játékok győzteseinek athéni gyermekeket ajánlott fel jutalmul. A győztes egy alkalommal egy Taurosz nevű kegyetlen hadvezér volt, aki kegyetlenkedett a jutalmul kapott gyermekekkel. Bánásmódja oly brutális volt, hogy idővel a történet megváltozott, és ember helyett valódi szörnyeteg vált belőle.
A mítosszal szemben e valódi esetnél vélhetően nem bukkant fel soha Thészeusz, hogy legyőzze a szörnyeteget ? csak a szörnyeteg szerepel benne, emberi testben, aki válogatott gonoszságokat művel áldozataival.
forrás:
https://m.mult-kor.hu/11-mitologiai-leny-amely-az-emberiseg-legelemibb-felelmeit-testesiti-meg-20180911?pIdx=4
Kedves Feri!
Nagyon szépen köszönöm. Borzalmas az egész, úgy ahogy van. Viszont olyan nagyon nem kell csodálkoznom rajta, hiszen a háború is az, amit ezerrel támogatnak, hogy még több halott, árva, özvegy, menekült és rom legyen.
Szégyen!
Szeretettel: Rita 🙂
Igen, ez a homo sapiens.