Észre vesznek, akik eddig nem vettek,
létem, figyelmem természetes volta,
üres marad hozzászólási helyem,
emlék leszek, bár más lehettem volna.
Észre vesznek, kik szóra se méltattak,
akik magukat oly sokra tartották,
magányukban lám magukra maradtak,
kik másokra ajtóik nem nyitották.
5 hozzászólás
Drága Rita,
lélegzetelállitóan szép ez a könnyesős elégia. Címzettjei elsősorban azok akik eddig észre sem vettek és önteltségükbe nem méltatták figyelemre a verseidet sem.
“üres marad hozzászólási helyem,
emlék leszek, bár más lehettem volna.”
Tudod 🙂 a nagyregiszterű orgonák elefántcsonttornyokba laknak és ha gyakorolnak még akkor is templomokba és koncertermek homályába rejtőznek és nem merészkednek ki a fényre…vakítaná őket.:) a kolompszó sértené a fülüket:) pedig rengetegszer fáznak és legszivesebben hozzád mennének melegedni. Titokban lehet meg is teszik…mert bár a verseidnél csak két-három hozzászólás van..a megtekintések száma ennek legalább a tízszerese.:)
Felvállalnak vagy sem…rájuk is mély hatást gyakorolsz.
Hagyni kell őket éldegélni az elefántcsonttornyukba ami tükrökkel van kitapétázva, hogy állandóan önmagukat lássák több példányban.:)
Van nélkülük is elég rajongód akik olvasnak és szeretnek..
Szeretettel és mély elismeréssel gratulálok a versedhez.Gyönyörű lett.
Napfény
Drága Napfény!
Ismét beragyogtál hozzám a kedvességeddel, odafigyeléseddel és szereteteddel.
Hálásan köszönöm.
Ölelő szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Napfény nagyon szépen kifejezte:
“Felvállalnak vagy sem?rájuk is mély hatást gyakorolsz.”
Söt,öröm olvasni sokoldalú prózáidat és
mély érzésekkel díszítet verseidet!
Gratulálok!
Szeretettel.sailor
Legyen szép napod!
Kedves Sailor!
Nagyon szépen köszönön, hogy ismét megtiszteltél jelenléteddel, hozzászólásoddal.
Sokan panaszkodnak a magányról, a meg nem értettségről, de nem fogadják el a feléjük nyúló kezet. A kevésbé tehetséges emberektől is lehet tanulni, vagy csak egyáltalán megtisztelni őt időnként egy-két sorral. Akkor vagyunk egy közösség tagjai, ha odafigyelünk egymásra.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Megkönnyeztem elgondolkodtató versed, átéreztem soraid.
Szeretettel:
Zsuzsa
“Észre vesznek, akik eddig nem vettek,
létem, figyelmem természetes volta,
üres marad hozzászólási helyem,
emlék leszek, bár más lehettem volna.”