Elmém sötétkamráját magamra zártam,
nem nyithat rám, csak a kósza gondolat.
Mint fotós, ki vár a bíbor félhomályban,
úgy ülök a törtfehér lámpafény alatt.
Szavak a papíron – lélek a tükörben.
Az ihlet apránként zárt sorokba szédül.
Ezernyi összegyűrt negatív köröttem –
s csak pár kép marad, mi versbe szárad végül.
14 hozzászólás
Kedves Netelka! Nagyon megfogott a versed, ahogy összehasonlítod a fotós és a saját alkotásodat, az valami fantasztikus. A 2. vsz 2. és 4. sora fantasztikus, eszméletlenül jók a megfogalmazásaid! Tetszik!
Andika, nagyon köszönöm, jól esett az elismerésed 🙂 Neti
Kedves Erika!
Nagyon jó a vers,gratulálok.
Köszönöm, kedves Santiago 🙂 Neti
Nagyon jó megközelítés!
Remekül versbe foglalva,
szinte életre kel a kép,
mikor az ember elolvassa!
Gratula!
Köszönöm, kedves Félix 🙂
Jaj, ez már megint fantasztikus! …
…
…
Gondolkodom, mit is írhatnék, mi emeljek ki, de annyira …nem is tudom. A metaforák, a hasonlat, a… minden!
Felemelő volt olvasni, köszi.
Poppy
Elkényeztetsz, Poppy, de nagyon jól esik. Köszönöm!! 🙂 Neti
Kedves Netelka!
Először olvaslak, de nem utoljára. 🙂
Gyönyörűen írsz!
Eszméletlen milyen költői képeket használsz…
"zárt sorokba szédül" "versbe szárad" Nagyszerű!
Gratulálok!!
sosem.
Nagyon örülök a véleményednek – köszönöm :))
Kedves Netelka!
Ajánlották korábban, hogy nézzek be Hozzád… jól tették, és én is jól tettem, hogy benéztem. 🙂
Kellemesen megkomponált alkotás (ahogy a cím és a tartalom összeolvad). Többet nem is mondanék…
… talán csak annyit, hogy sajnálom, hogy korábban nem olvastalak (pedig én is elég régóta tagja vagyok az oldalnak). De pótolom a lemaradást! 😀
Köszönöm az élményt!
Üdv:
medve
Kedves medve 🙂 Nagyon örülök, hogy jöttél – igazi öröm tudni, hogy még olvasgatjátok a verseimet. Sajnos, egy ideje kerül az ihlet (mondhatni évek óta), így legalább ez az örömöm megmarad, hogy időnként rátaláltok a korábbiakra 🙂 Köszönöm!
Erika
Élvezettel olvastam. Nagyon tetszenek a költői képeid, igazán eredetiek.
Üdv.: Phoenix
Köszönöm szépen 🙂